Alapanyagok

A biogáz üzemekben felhasználható alapanyagok igen széles körből kerülhetnek ki, szinte minden könnyen bontható szerves anyagot fel lehet használni biogáztermelésre. Az alapanyagokat fontos elkülöníteni a származás helye szerint, mert ennek megfelelően kell a hatályban lévő törvényi szabályozást rájuk alkalmazni. A feldolgozó iparból származó hulladékok kezelése egy biogáz üzemben megengedett, azonban csak szigorú szabályok betartása mellett. Abban az esetben, ha csak a mezőgazdasági termelésből származó növényeket és trágyát hasznosítunk, nem kell különleges, higiéniai szabályokat betartanunk.

Mezőgazdaságból származó anyagok: trágya, kukorica-, fűszilázs, cukorcirok, csicsóka, zöld növényi hulladék, répafélék, burgonya, gabonafélék, ocsú, szalma, széna, kender, szudáni fű, kínai nád, káposztalevél, stb.
Élelmiszeriparból származó melléktermékek: cukorrépaszelet, tejsavó, sütési zsiradék, repcepogácsa, burgonyahéj, burgonya-feldolgozási maradék, napraforgó pogácsa, törköly (sör, szőlő, pálinka), konzervipari hulladékok, vágóhídi hulladékok, bendőtartalom, száraz kenyér, glicerin, stb.
Egyéb anyagok: kommunális szilárd hulladék, szennyvíziszap, állati tetemek, piaci szerves hulladékok, lejárt szavatosságú élelmiszerek, éttermi-, konyhai hulladékok.

Az egyes alapanyagok gázkihozatalát nagymértékben meghatározza a fehérje-, zsír- és szénhidrát tartalom. Általánosságban elmondható, hogy a magas zsírtartalmú alapanyagok igen nagy gázkihozatallal rendelkeznek. Az előzőekben felsorolt beltartalmi értékeken felül még fontos a szubsztrátum szárazanyag és szervesanyag tartalmát ismerni. Minél nagyobb az adott anyag szerves szárazanyag tartalma, annál nagyobb az 1 kg alapanyagból termelődő biogáz mennyisége is.

A biogázüzemek technológiájának kialakítása és tervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani az alapanyagok összetételének és minőségének helyes felmérésére és a biogáz hozam szakszerű előrejelzésére. Az Első Magyar Biogáz Kft. ebben jelentős segítséget nyújt megbízóinak és ezáltal biztosítja azt, hogy gazdaságos és hatékony biogáz termelés jöjjön létre.

 

FM (Frischmasse):

a fermentorba bekerülő anyag tényleges tömege, melyben a nedvességtartalom is benne van. Ezért nevezhetjük friss massza tömegnek is. Általában t-ban szokták megadni.

TM vagy TS (Trockenmasse vagy Trockensubstrat):

mindkét kifejezés a szárazanyag tartalomra vonatkozik. Az alapanyagok szárazanyag tartalmát %-ban szokták megadni, míg gázkihozatal megadásakor az 1 kg-ból, vagy 1 t-ból képződő biogáz vagy metán mennyiségét l-ben vagy m³-ben adják meg: Nl/kgTS vagy m³/tTS

oTM vagy oTS (organische Trockenmasse vagy organische Trockensubstrat):

szerves anyag részaránya a szárazanyagban, szintén %-ban kifejezve. Ezzel az értékkel meg tudjuk határozni, hogy a teljes szárazanyag tartalomból mekkora mennyiség használható fel a baktériumok által a lebontásra. Ebből az anyagmennyiségből képződik a biogáz. Általában az 1 kg-ból vagy t-ból képződő biogáz vagy metán mennyiségét szokták megadni: Nl/kg oTS vagy Nm³/t oTS. A legtöbb összehasonlító táblázatban ez az érték szerepel.

Biogáz üzemekben feldolgozható hulladékanyagok

Waste materials	Biogáz hozam Nm3 / kg oTS*
Szeszipari maradékok	0,45 - 0,50
Vágóhídi hulladékok	0,35 - 0,70
Halfeldolgozási hulladékok	0,35 - 0,70
Élelmiszeripari hulladékok	0,30 - 0,80
Burgonyafeldolgozási hulladék	0,45 - 0,50
Gabonafeldolgozási hulladék	0,45 - 0,50
Háztartási hulladék	0,40 - 0,60
Zsírleválasztó hulladék	0,70 - 1,30
Használt éttermi olajok, zsírok	0,80 - 1,30
Állati trágya	0,20 - 0,55
Szennyvíziszap	0,20 - 0,55

*oTS - szerves szárazanyag tartalom