Mi a biogáz?

A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt (anaerob) lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70 % metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid, vízgőz és (kis mennyiségben) kénhidrogén.

A metántermelő mikróbák számára a nedves, levegőtől elzárt környezet a megfelelő. Ekkor a szerves anyagokat életfolyamataik során lebontják, és biogáz képződik. A természetes biogáz képződés példái:

  • mocsárgáz,
  • elöntött rizsföldeken keletkező biogáz,
  • hulladék lerakó telepen termelődő depóniagáz,
  • kérődző állatok, termeszek, bálnák emésztőrendszerében keletkező biogáz,
  • szennyvíziszap rothasztóban keletkező biogáz.

A biogáz képződése 3 szakaszban valósul meg. Az első lépésben a szerves anyagban található fehérjék, zsírok és szénhidrátok egyszerűbb vegyületekre (aminosavakra, zsírsavakra, cukrokra) bomlanak le. A második lépcsőben az acetogén baktériumok munkájának eredményeként ezekből az anyagokból szerves savak (ecetsav, propionsav, vajsav), hidrogén és nyomokban alacsony szénatom számú alkoholok, aldehidek jönnek létre. A harmadik szakaszban a metántermelő mikroorganizmusok nagyobb csoportja a szerves savakat metánná, szén-dioxiddá és vízzé bontja le. A metanogének egy másik csoportja ugyanekkor a keletkező szén-dioxid egy részét az acetogének által termelt hidrogén felhasználásával alakítja át metánná. A biogáz üzemben ezek a lépcsők nem különülnek egymástól, egyszerre vannak jelen, ez az oka a biogáz üzemek érzékeny biotechnológiai egyensúlyának.